Húsvét

A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.

Pontosan mikor van húsvét?

Húsvét március 21. és április 25.közé esik. Egész pontosan a tavaszi telihold után következő első vasárnapon ünnepeljük.

Húsvét németül Ostern. Honnan ered, mit jelent?

A német „Ostern” az angol „Easter” a szóval együtt keresendő. A szó a tavasz, hajnal, és termékenység, szimbólumának tekintett germán istennő "Ostara" nevéből. Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost = kelet) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Ostern tehát "Ostara", a tavasz, hajnal, és termékenység, szimbólumának tekintett istennő nevéből ered. A keltáknál és germánoknál a nap-éj-egyenlőséget és a tavaszi napot ünnepelték ilyenkor.

A borongós, téli napok elmúlását ünneplő szertartásokon a Nap és a Tél istene megküzdött egymással a világ birtoklásáért, s e nemes küzdelemben természetesen a zimankó ura maradt alul. Az egykori pogány szertartást a keresztények természetesen nem nézték jó szemmel, ezért egyházi ünneppé minősítették, mivel az "Ostern" szóban egy világtáj nevét "Ost"- /Kelet/ vélték felfedezni. A Biblia szerint a Krisztus sírját üresen találó asszonyok keletre, a Napfelkelte irányába tekintettek először, amikor hálát adtak Istennek Jézus feltámadásáért

A húsvét előtti időszak

Húsvét az azt megelőző időszak, a negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. (Mikor kezdődik a böjt? Aschermittwoch / Palmsonntag / Weiberfastnacht? Ha esetleg nem tudnád a választ, az 5. évszak c. bejegyzésben utánaolvashatsz!)

A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, németül „Karwoche”. Az elnevezés az ónémet ’kara’ = panaszkodás, bánat, gyász szóból ered.

A nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig . Napjai a nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a húsvéti szent három nap

Jeles napok

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon.

A pálma a győzelem és a diadal jelképe. Ezért az ünnep neve több nyelven pálmavasárnap, németül Palmsonntag.

A nagyhét ünnepeinek sorában a

nagycsütörtök

a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás és a virágdíszek és gyertyák is eltűnnek az oltárról. Ennek ellenére vannak misék, de harangok helyett sokfelé fakereplőkkel hívják az embereket. Ez a szokás már Nagy Károly óta él.

Nagycsütörtök, németül Gründonnerstag (nevezik még Hoher, Heiliger, Weißer Donnerstag ill. Palmdonnerstag-nak is) a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja.

Miért hívják németül „zöld csütörtöknek” ezt a napot?

Erre több magyarázat is született. Az egyik szerint ezen a napon zöld színű zöldségeket (spenótot, káposztát, salátát, csalánt stb.) fogyasztanak.

A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

Hogyan ünneplik a németek a húsvétot?

Legközelebb erről olvashatsz majd!

Ha azonban már úgy érzed, már eleget tudsz a húsvétról, oldd meg ezt a tesztet!

Ha eddig nem tudtad volna, itt megtudhatod például, hogy

• Türingiában is a nyuszi hozza-e a húsvéti tojásokat és
• melyik állat szimbolizálja a tavasz kezdetét. 

Viel Spaß!

A fontosabb kifejezések még egyszer magyar megfelelőjükkel:

Karwoche - nagyhét

Palmsonntag - virágvasárnap

Gründonnerstag - nagycsütörtök

Karfreitag - nagypéntek

Karsamstag - nagyszombat

Ostersamstag – húsvét vasárnap

Ostermontag – húsvét hétfő

(Forrás: www.wikipedia.org, www.sulinet.hu)

A német-tanulás.blog.hu új helyre költözött. A http://nemet-tanulas.hu oldalon találsz további bejegyzéseket és segítséget a német nyelv tanulásához!